Sokan mondják, hogy az út a fontos és nem a cél. Nem értek velük egyet. Szerintem a cél fontosabb...Tudom nem voltam most egy ideje :) Kicsit mozgalmasabb napjaim voltak. Elmesélem a tegnapomat mert az igencsak bonyolultra sikeredett xD. Amikor jövök haza edzésről kaok egy sms-t a GSM-től, hogy mehetek az ipodomért amit eltörtem. Nah mit is mondjak egyből fogtam a pénzt és rohantam mivel már egy hónapja leadtam. Amikor odaérek tök boldogan és kérem az ipodom a pasi: Hát az van az ipododdal, hogy nem csak a képernyő hanem minden más is megsérült vagyis nem tudjuk megcsinálni. Hát ekkor jött el az az idő, hogy ordibáltam velük egy kicsit, hogy akkor miért mondták azt, hogy készen van?! A végén ideges lettem és szó szrint elfutottam onnan. Felmentem a Mc Caféba, hogy igyak egy kávét megnyugatásképpen és meglátom ott sorban állni apám feleségét o.O Mivel senkivel sem akartam beszélni, elfutottam mielőtt meglátna, sétáltam egy kört és mire visszamentem még mindig ott volt -.- Ekkor jött el az a pillanat hogyha meglát, meglát. Hát meglátott xD Ott volt a 2 hugom is és el kellett nekik mesélnem, hogy miért vagyok itt meg mi történt és amikor már hazafelé mentem a buszon az Ildi (apa felesége) felhív, hogy mi történt részletesebben, mire én elmagyaráztam az egészet. Akkor mondta, hogy neki van otthon egy iPhone-ja amit nem igazán használt és azt nekem adná o.O 20 perccel később mentem az új telómmal hazafelé :D Jó fej volt :) Az iPodomért pedig ma visszamentem és majd megcsináltatom máshogy szóval az is rendben lesz. Amúgy erről az iPodról annyit kell tudni, hogy amint megkaptam, másnap össze is törtem :/ Nah m1 ilyen szerencsétlen is csak én lehetek de ebbe most ne menjünk bele :)
0 comments:
Post a Comment